A Malaysia Airlines szerencsétlenül járt MH370-es járatáról sok írás, sok könyv fog megjelenni, feldolgozzák televíziós változatban is.
Hihetetlen nagy erőkkel, hatalmas területen keresik a gépet. Azt viszont nem kutatják, hogy ez az eset mennyiben a civilizáció csődje.
Nem a technika, hanem a mai civilizáció, és különösen a fehér ember világának csődje.
MH370-es tünetegyüttes.

Aldous Huxley Tudomány, szabadság, béke című, a Franklin - Társulatnál megjelent könyvének 60-ik oldalán olvasható az alábbi idézet.

Az MH370-es üzenete az, hogy meg kell hallani a csenden túli - transzcsendes - világból azokat a jeleket, amelyek figyelmeztetik azokat, akiknek van fülük a hallásra.


Az IPCC, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) most először foglalkozik a klímaváltozás és az emberi konfliktusok viszonyával.

A klímaváltozás közvetett módon növeli a konfliktusok kialakulásának esélyét, az erőszakba forduló tüntetésektől kezdve a polgárháborúkig, mert ráerősít a konfliktusok kiváltó okaira, a szegénységre és a gazdasági válságokra.

…a begyűjtött információkat a megbízhatóság és a bizonyítékok erőssége szerint rangsorolják. A munkacsoport az alábbi következményeket minősítette kulcsfontosságúnak:

Többen halnak meg a hőhullámok és az emelkedő tengerszint okozta áradások miatt, különösen a nagyvárosokban.
Tovább súlyosbodnak a veszélyes hőhullámok.
Éhínség a szegényebb országokban a hőmérsékleti és csapadékviszonyok változása miatt.
Az infrastruktúra extrém időjárás miatt fellépő meghibásodásai.
Egyes szárazföldi és vízi ökoszisztémák felbomlása.
Vízhiány miatt csődbe menő gazdálkodók.

A Római Birodalom bukását Várkonyi Nándor írta le Az ötödik ember című könyvében.
Az IPCC jelentésről az Origó hírportálon lehet olvasni (2014. március 19.).


A homo sapiens, és félelme a tűztől

A következőkben egy fölöttébb különös, talán bizarr, de logikus feltételezésről lesz szó.
Az európai emberek 20%-a alkalmas arra, hogy a fejlődésben aktívan és eredményesen részt vegyen. Ez az arány a valóságban, a mindennapi életben persze sokkal alacsonyabb. Másik adat, hogy 7% tud felülemelkedni a kritikus helyzeteken, és irányító tud lenni, ezt a katasztrófahelyzetek elemzésével állapították meg.

Tudósok kiderítették, hogy a toxoplasma nevű egysejtűvel fertőzött egér nem fél a macskától. Ez a viselkedési zavar akkor is megmarad, ha a kórokozó már eltűnt az állat szervezetéből!
Ez az egysejtű a macska ürülékének elfogyasztásával terjed a rágcsálók között. Melyek nappal is aktívakká válnak - semmitől sem félnek -, tehát nagyobb az esélye annak, hogy a macskák áldozatául essenek. Így viszont a macskák megfertőzőznek a rágcsálóktól, és a kör bezárult.

Az emberre is hatással van ez a betegség. A házimacska évezredek, de lehet, hogy időtlen idők óta az ember társa.

A toxoplasma fertőzés „cseh kutatók szerint az emberi magatartást is módosítja. Az ember személyiségében okozott enyhe, de mérhető változások a férfiakban és a nőkben eltérőek. A fertőzött férfiak hajlamosak túlbecsülni saját szociális rangjukat, kevésbé hajlamosak a szabályok követésére, és kevésbé kerülik a veszélyt, mint a nem-fertőzött férfiak. A fertőzött férfiak egy részénél az intelligencia is csökken.
A fertőzött nők melegszívűbbek, a társadalmi szabályokat lelkiismeretesebben követik és közvetlenebbek, mint a nem-fertőzött nők. E változások a fertőzéstől eltelt időszak hosszával erősödnek, ezért valószínű, hogy nem az eleve meglévő jellembeli különbségek okozták a fertőzésbeli különbségeket, hanem megfordítva; a fertőzés okozta a személyiségbeli különbségek kialakulását.” (wikipedia)

Talán elképzelhető, hogy ezen "melegszívűség" hatására fogadta be az előember asszonya a macskák kölykeit, és háziasította aztán az idők folyamán?

Most jön az alapkérdésem: lehet, hogy az emberek említett 20%-ának felmenője valamikor fertőzött volt a toxoplasmával?
Folytatva a gondolatmenetet, elképzelhető, hogy a mai homo sapiens őseinek egy része megfertőződött ezzel az egysejtűvel, és ez megváltoztatta az ösztönrendszerét? Az előemberek mind "kevésbé kerülték a veszélyt". Rájöttek arra, hogy képesek nem csak elfogadni a környezetet, de alakítani, uralni is azt, és pontosan azáltal, hogy már nem félnek tőle?

Mindenek előtt gondoljunk a tűzre, ami renkívül ijesztő jelenség lehetett az igen távoli ősünk számára.

Mielőtt felhorgad az emberben az indulat, hogy az emberiség egy fertőzésnek – egy egysejtűnek – köszönheti a kialakulását, vagyis kiemelkedését az állatvilágból, talán érdemes végigtekinteni azon a folyamaton, hogy köztudottan igen sok betegség befolyásolta a génállományunk jelenlegi struktúrájának létrejöttét.

Valószínű, hogy az itt vázolt logikai sor nagy egyszerűsítés, hiszen bizonyosan összetett folyamat volt a homo sapiens kiakalulása, de nem zárható ki a valóságtartalma abban a tekintetben, hogy a meghatározó elem éppen a macska háziasítása, majd a gyakori toxoplasma-fertőzés lehetett.

Ez a felfedezésem - amennyiben igaz -, akár világhírű is lehetne. Jelentősége pusztán abban van, hogy a természetből kiszakadó mai emberiség gondolkodását visszairányítsa az élő környezet felé.
Visszatérve a macska-kölyköket befogadó ősasszonyhoz, lehet, hogy az Édenkertben nem kígyó, hanem macska volt, és étkezéssel - például almával - együtt került a tudás "fertőzése" az emberbe?

"Régebben úgy gondolták, hogy a macskákat az ősi Egyiptomban háziasították úgy 4000 éve, de az újabb tanulmányok arra utalnak, hogy az emberekkel való közeli kapcsolat jóval korábbra tehető. Ezt megerősíti egy majdnem 10 000 éves ciprusi lelet, ahol egy vadmacskát temettek el egy ember közelében."
http://www.origo.hu/tudomany 2013. december 17.


Száguld a világűrben a földgolyó, hátán az idővel.
Az ősember nézte a holdat, rájött, hogy a dolgok nem csak úgy vannak, történnek, létezik egy állandó változás. Lassan az övé lett a holdhónap. Kialakult az időtudat, egyike annak, ami kiemelte az embert az állatvilágból.

A mostani felnőtt és idősebb generáció az első, amelyik már nemcsak a saját idejét használja el, de a következőkét is olyannyira, hogy nehezen kiszámíthatóvá vált az életük. És különös, hogy éppen ez a „tolvaj generáció” az, amelyik hihetetlen részletezéssel felmarad a következő korok számára a számítóképek memóriáiban.

(Asimov írt a holdról és az időtudatról.
Thief generation – ahogy arrébb mondják.)


Erdélyi templomok

1989. január 21-én a Magyar Nemzetben megjelent felhívás, melynek kezdeményezője és szervezője voltam.
Valójában azt kértük, hogy az erdélyi templomokért imádkozzanak a keresztény hívők. A vatikáni rádió ilyen formában hozta le a hírt a lekülönbözőbb világnyelveken. Egy visszajelzés szerint még Indiában is meghallgatásra talált a kérésünk.
(Lásd a PRÚSZ Éveskönyvében könyvben megjelent írásomat a KÉPVILÁG menüpont alatt.)

Papp Tibor fotó 


Párhuzamos sorok 1.

Kezdetben volt az eszme. Eredete egyetlen helyhez köthető. Az eszme életre kelt, és fényre jutott. Aztán gondolatként kettévált, és létrejött a viszonyulás. Ezért el kellett hagynia a helyet. A gondolatok sokasodtak, színesedtek, de a viszonyulás mindinkább viszonyítássá erősödött. Aztán ez a korszak anyaggal zárult le, és ez a víz volt. Ekkortól létezik az idő közössége, és emberiség, emberiség-tudat.

Párhuzamos sorok 2.

A végtelen sok csillag alatt szükségszerűen rá kellett ébredni a főisten helyett az egyetlen Isten létezésére.
Tudósok szerint nem egy, hanem kettő anyától származik az emberiség.
Volt egy időszak, amikor az emberősök létszáma összesen 2000 volt, és egészen biztosan víz mellett vészelték át ezt az időt, hiszen a főemlősök között egyedül mi vagyunk szőrtelenek: a vízbe menekülve a bunda akadályozta volna az „embert” az úszásban, a menekülésben.
Csingiling.
Érdekes, hogy a magyarok milyen sikeresek a vizes sportokban. Úszásban, vízilabdában, kajak-kenuban.
Csingiling.
Tudósok kiszámították, hogy minden negyedik ember Julius Caesar leszármazottja. Ez persze csak a matematika szerint van így, hiszen a gének Caesar óta megszámlálhatatlanul sokat változtak az emberekben.
Csingiling.
A Bibliában olvasható ez a szó: „hetedíziglen”. A testvéreknél, majd az első-, másod-, harmad-unokatestvéreknél fokozatosan egyre kevésbé hasonlítanak a gének egy bizonyos személyre, és a nyolcadik unokatestvérnél már elhanyagolható az egyezés.

Párhuzamos sorok 3.
Vonnegut: Börtöntöltelék című könyvből egy részlet.

A Vicuna nevezetű bolygó két és fél tejútnyira volt a földtől.
„…a vicunai bíró elmondja, hogy szülőbolygójának népe is ismeri a »helló«, »viszontlátásra«, a »kérem«, és »köszönöm« fogalmát. Csak éppen így mondják: »csingiling«. Odahaza a Vicunán, meséli, honfitársai úgy vetik le és öltik magukra a testüket, mint földiek a ruhájukat. Amikor kilépnek a testükből, súlytalanok, áttetszőek, megannyi néma tudat és érzékelés. A Vicunán nincsenek hangszerek, meséli, mert ott valamennyi testetlenül lebegő élőlény maga is muzsika. (…) Csakhogy a Vicunán kifogytak az időből, meséli a bíró. A bolygó szerencsétlenségére tudósai megtalálták a módját, hogy vonjanak ki időt a termőtalajtól meg az óceánokból meg a levegőből – hogy abból nyerjék házaik tüzelőjét, motorcsónakjaik üzemanyagát, vetésük műtrágyáját; hogy azt egyék; hogy abból készítsenek ruhát; és így tovább. Időt szolgáltak fel minden étkezésnél, idővel etették ölebeiket, bizonyítandó, hogy ők milyen gazdagok, és milyen okosak. Hatalmas időcubákokat hagytak feledésbe rohadni a túlcsorduló szemétvödrökben.
– A Vicunán – meséli a bíró – úgy éltünk, mintha nem lett volna holnap. (…)
Mire azonban a bíró ötvenéves lett, már csak néhány hét maradt a jövőből. Úton-útfélen nagy lyukak támadtak a valóságon. (…)
Úgyhogy a vicunaiak fogták magukat, kibújtak a testükből, és kivitorláztak az űrbe.
– Csingiling – mondták a Vicunának.”


SZEMPONTOK A FIATALOK JÖVŐJÉVEL KAPCSOLATBAN

A három részre szakadt országban az 1520-as évektől kezdődően terjedt el a reformáció. A század közepétől már a Tiszántúlon is széles körben elfogadottá vált a kezdetben szakramentáriusnak, majd reformátusnak nevezett helvét irányzat. Viszont elutasították a kálvini praedestinatio, vagyis eleve elrendeltetés tanát, és Heinrich Bullinger elvét fogadták el, aki szerint a jó és rossz emberi cselekedetek nem Isten révén, hanem az emberi elhatározások eredményeként születnek.
Ez a szemlélet sokkal közelebb áll a mai fiatalok gondolkodásához.

Az USA-ban készült felmérés szerint egy átlagember az életében 18 évet tölt a képernyő előtt.

Mit is mondott Albert Einstein?
"Attól a naptól félek, amikor a technológia meg fogja haladni az emberi kapcsolatokat. Akkor a világnak idióta generációja lesz."
Az átlag magyar napi öt órát nézi a tévé képernyőjét, vagy csak háttér-televíziózásként fél szemmel figyeli a (többségében) kereskedelmi csatornákat. A fiatalok igen nagy része pedig egyre inkább a számítógéppel, vagy az okos telefonnal foglalkozik. Talán azt is lehet mondani, hogy ha csónakban ülnének, akkor nem az evezéssel, vagy az utitársakkal lennének elfoglalva, hanem inkább a mobiltelefon kijelzőjét néznék.


Különösen megrendítő, hogy valamikor a 2030-as évek során elérjük azt a szintet, amikor minden évben kétszer annyian fognak meghalni, mint amennyien megszületnek. Vagyis a magyar társadalom nagyjából egy emberélet hossza alatt, 1954-től 2040-ig véghezviszi a lehető legnagyobb drámát: helyet cserél benne az élet és a halál. Az ötvenes években még kétszer annyian születtek, mint amennyien meghaltak, míg a 2030-as évektől kétszer annyian fognak meghalni, mint amennyien születnek majd.
(...)
A magyarság tehát előbb 120 év alatt (1860-tól 1980-ig) ötmillióról csaknem 11 millióra növeli létszámát, ám újabb nyolcvan év alatt hétmillió alá kerül. Vagyis jó esély van arra, hogy az 1980-at követő 120 év alatt 2100-ra újra az ötmilliós szint alá kerül.
Kérdezhetnénk persze, miért baj ez? Nos, azért, mert közben végzetesen torzul a népesség belső szerkezete, és mert a népesedésben nincs légüres tér, ahol tartós „alulnépesedés” zajlik, oda előbb vagy utóbb tömegesen tódulnak majd azok, ahol viszont bőségesen buzognak a népesedés forrásai. Valóban ezt akarjuk?

Bogár László – magyarhirlap.hu


Fiam, odalent erősen zúg az erdő, talán be kellene vonni a malom vitorláit.
Kérlek, menj Apám, fordítsd el a szélirányból, hadd dolgozzon, forogjon a kő. Azért javítottuk-fejlesztettük a rendszert, hogy minél több gabonát tudjunk őrölni.
Fiam a tó fölött látni az orkántól felkapott párát, még talán meg tudjuk állítani a vitorlákat, mielőtt ide ér a szélvihar.
Apám, tudod, hogy soha nem állhatunk le az őrléssel. Megyek, meghúzom a csavarokat, leellenőrzöm a fogaskerekeket, és a tengelyeket. Nem lehet baj, a hozzáértők szerint biztonságos a rendszer.

Nyugodtan pihenj le, aztán majd én is nyugovóra térek. Ismered a őseink mondását: felébred a molnár, ha leáll a malom.


Aliquid amplius invenies is sylvis, quam in libris.
Többet találsz az erdőkben, mint a könyvekben.

(Szent Bernát)

Két bolygó találkozik az űrben.
- Olyan sápadtnak látszol.
- Képzeld el, homosapiensem van.
- Ne aggódj, nekem is volt. Hamar elmúlik!

MEGJEGYZÉSEK
GYŰJTEMÉNYE

Amare Khangera
Négy katolikus és református ének
lovári (a Magyarországon legismertebb cigány) nyelven

BOLDOGASSZONY ANYÁNK · BAXTALYI ROMNYI AMARI DEJÓRI
(5:42)

Notre mere bienheureuse.

ISTEN HAZÁNKÉRT · O DEL ANDA THEM
(3:08)

Dieu pour notre patrie.

MINT A SZÉP HIVES PATAKRA · SÁR PEK SCUMPO ABYÓRO
(4:30)

Comme sur le ruisseau beau, frais.

AZ ISTEN BÁRÁNYÁRA · PE DEVLESKO BAKRÓRO
(3:50)

Pour l’ agneau de Dieu.

AZ AMARE KHANGERA ALBUM ÉNEKEINEK
lovári nyelvű, eredeti szövegei

CATHOLIC AND CALVINIST GIPSY CHANTS

Ugrás az elejére

>


© Farkas Both Balázs, www.homosapiens.hu